mostanaban mindig ez az orokbecsu kerdes jut az eszembe, nem tudom kinek ugrik be, de Rejto Jeno legendas kek szakallu Wagner uraval kapcsolatosan tette fel azt mindig Fulig Jimmy. nem tehetek rola, de ez mostanaban onmagamrol ugrik be, olyan szinten szovodnek ossze a szalak, hogy az mar bosegesen kimeriti a kavaras fogalmat.

ugy alakultak a dolgok, hogy februar 9.en koltozunk, es az igazat megvallva ahogy kozeledik a napja - ami egyben ugye a munkahelyemmel valo szakitast is jelent - egyre rosszabbul viselem az egeszet. gyakorlatilag nem alszom. amit igen, azt is a kanapen. ugye immaron a harmadik honapot jubilalom, nem mondhatnam, hogy gyertyafenyes vacsoraval eppen.

a koltozesrol...nem ment ez a dolog mar egy ideje kettonk kozott, azt gondolom, hogy ez neki talan fel sem tunik, dacara annak, hogy nem alszunk egy ideje kozos haloszobaban, es ennek megfelelon a nemi eletem statisztikailag a nullara generalta onmagat - valamelyik almatlan megszallott ejszakamon vibartorokat nezegettem az interneten, es csak azert nem rendeltem semmit, mert ad.1 nem tudnam hol hasznalni (a kanapen??), ad 2. a norveg vamosok minden szart kibontanak, es nem szeretnek egy osszetapogatott (elotesztelt?) jatszopajtast kapni. de hat ahol nagy a szukseg, ott kozel a segitseg, de errol majd kesobb.

szoval 9.-e. miutan meghoztam a dontest, hogy elkoltozunk, azzal szamoltam, hogy bazi lassan fognak menni a napok, de ehhez kepest minden turbosebessegre kapcsolt - mar ami az ido mulasat illeti, a tobbtenyezos ugyek persze totyorasznak. a dontes meghozatala kemeny volt, es meg mindig nem latom a kozvetlen kovetkezmenyeket, leven, hogy nem pusztan arrol van szo, hogy egy masik lakasba koltozunk, de ugy alakult, hogy megyet is valtunk. nagy elonye, hogy ismet tenger (ocean) parton leszunk, szamomra ez nagyon fontos itt. ha mar ugyis annyira elbaszott az idojaras, legalabb azzal villoghatok, hogy a labunknal lotykolodik a viz. de ha mar ugye megyet valtunk, akkor munkahelyet is. ovit is. mindent is. nem tudom letezik-e mas ember (bevandorlo) ebben az orszagban, aki egy fix munkahelyet csak igy odavag a sutba a nagy budos bizonytalansagert, de hat ugye ez an en eletem, es nem ez az elso akciom, amit masok nem mernenek meglepni. ja, zarojelben jegyzem meg, hogy az uj ovi fixalodott, mar el is kuldtem kitoltve a kerelmet, persze az tovabbra sincs tisztazva, hogy mi lesz azzal az Ghana eves gdp-jet kitevo osszeggel, amit lelepesi penz cimszo alatt akarnak legombolni rolam, de majd kiderul..

az uj hely: hat, sokat meg nem tudok rola, de legalabb keveset. Norvegiaban nem szokatlan, hogy emberek ugy koltoznek A ingatlanbol B ingatlanba, hogy nem nezik meg az ujat csak fenykepekrol, hat itt is ez az eset valosult meg. ugyhogy csak remenykedni tudok, hogy amikor megerkezunk hulla faradtan, ket tetocsomagtartoval, egy zombi uzemmodu gyerekkel, akkor nem kapok hiszterikus rohogo es/vagy sirogorcsot a latvanytol, de a megerzeseim pozitivak, es mar ugyis el van vetve az a kurva kocka. ha belegondolok, hogy nem kell a nappaliban aludnom vegre, es nem ugy fognak telni a napjaim, mintha a Big Brother forgatasi ideje alatt lennek benntlako, akkor gyakorlatilag hidegen is hagy az elso benyomas. Rune olyan szinten megy az agyamra, ami mar a foldontuli szintet csapkodja alulrol. en, aki egesz eletemben villamgyorsan vetettem veget a halalraitelt kapcsolataimnak, gyakorlatilag honapok ota vegetalok es kenyszerusegbol turom, hogy valaki lelki terrorban tartson azzal a cimszoval, hogy ugysem tudok/merek innen elmenni. sajnalatos modon a legtobb volt palim beleesett ebbe a tevedesbe, hogy azt gondolta, hogy ismer es kisse elkalibralta magat, amikor radobbent, hogy kozel sincs fogalma arrol, hogy megis ki vagyok. ez persze kristalytisztan ravilagit arra is, hogy milyen hihetetlen erzekkel valasztok magam melle partnert. valasztottam, pontosabban szolva. mert nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy mi tortent, en is csak annyit erzek, hogy valami VALTOZOTT, de mas lett minden. a felnottem szo hulyeseg, mert az azert mar megtortent. inkabb azt mondom, hogy sikerult LEVALNOM. levalnom a felelmeimrol elso sorban. ra kellett dobbennem, hogy nincs mitol felnem. olyan erzes ez, mintha koteltancos lennek, de a kotel a foldon lenne kihuzva, es azon kene atsetalnom. nem foglalkozom a magassaggal, amiben jarok, es a melyseggel, ami alattam van. mert ra mertem lepni a kotelre, es ez annyi erot adott, hogy mar nem felek attol, hogy leesek rola. sokaig alltam a perem szelen, lokdostek es taszigaltak masok, kapaszkodtam mindenbe, hogy le ne billenjek, es most, hogy minden batorsagomat osszeszedve raleptem a kotelre es megtettem az elso lepest, azzal szembesulok, hogy nincs alattam melyseg. ami a szakadek peremerol melysegnek latszik, az jovo. es a jovo egyaltalan nem felelmetes, ha elkezded elni. az a felelmetes, ha ugy eled az eletedet, hogy egyetlen almodat sem mered megvalositani, mert gyenge vagy hozza, vagy felsz a kudarctol. ugy erzem magam az elmult honapok kapcsan, hogy a jelenem es a jovom parhuzamos sikokat alkot, es a jovo nem valami, ami mindig csak elottem all, hanem egy olyan tenyezo, ami belenott a jelenemben. egy dimenzio, ami nem ismeretlen, hanem egyszeruen tartalmaz olyan informaciokat, amikkel meg nem tudok mit kezdeni, de majd ha elem kerulnek, akkor kirakoskent tudok veluk zsonglorkodni.

a jovo opciok es lehetosegek halmazava valt szamomra, nem pedig egy sotet, ismeretlen, ijeszto esemennye, ami felett nem tudok kontrollt gyakorolni. a jelenem gyeploje mellett a jovome is a kezemben van, es azt kell, hogy mondjam, hogy konnyebben kezelheto joszagnak nez ki, hiszen van IDOM felkeszulni a kovetkezo lepesemre, pusztan csak TUDNOM KELL, hogy mit akarok lepni. tobbek kozott ez volt egy olyan felismeres, ami radobbentett arra, hogy nem tudok egyutt elni Runevel. tul azon, hogy ezt a gondolatmenetet nem is tudna feldolgozni az agya, meg csak nem is erdekelne ot. (kis szemelvenykent elmeselem, hogy amig Norvegiaban mindenki Gyurta Dani hatasa alatt van, es allando tema az, ami az olimpiai aranya ugyeben tortenik, es a norvegok oszinten es melyen elismerik az emberi nagysagat ennek a fiunak, addig Rune egy dolgot tudott hozzatenni: "persze, de az igazit azert fajt volna neki odaadni...". itt megint eszembe jutott, hogy legkozelebb azert csak fejbe rugom megiscsak,ha visszaul a fotelbe, de inkabb erot vettem magamon es elmagyaraztam neki, hogy az aranyat nem adhatja neki oda, mert nem teszi lehetove a NOB szabalyzata, blabla. erre kirohogott. nem is akarok beszelni rola)

holnap (azaz ma) erdekes napom lesz, kivancsi vagyok, hogy a megbeszelesen a pszichiaterrel mire jutunk (kiir-e 100%ra, es akkor kapok fizut az allamtol tappenz cimszoval, vagy ki kell magam rugatni 67%-ert), de mar a gondolatatol is viszketni kezdek, hogy egy analizalgatni fognak, remelem hitelesen el tudom majd jatszani a 100%-ot, mondjuk a nem alvas az bazi hiteles benne, meg az almaim is, hogy a Rune-t lelovom, mikozben Norvegia tarsadalmi tagozodasarol tart eloadast egy egyetemen Bergenben. na, csak a leloves resze hiteles az alomnak, a tobbi hulyeseg, Rune egy osszetett mondattal nem tud megbirkozni csak hosszas felkeszites utan. ja, hogy hogy jutottam a pszichiaterhez: kerem sok munkam van benne, amig a korzeti orvos ugy dontott, hogy beutal, de vegul is ugy dontott, hogy a jelenlevo allapotok indokoljak (nekem inkabb a 100% tappenz indokolja - ez is egy jele annak, hogy igazabol bazira nincs semmi bajom, csak nem birom mar ezt a kornyezetet elviselni, amiben elek. ha ugyanis a dolki ugy dont, hogy kiir, akkor a kovetkezo par hetben siman atvezetem a regi es az uj munkahelyem kozotti idoszakot anyagilag).

jaj, annyi mindent kene irnom, de visszamenoleg mindig olyan nehezen ment... de majd szep lassan kibontakozik a tortenet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.